Ugrás a tartalomra

Észszerűsítik a megújulók támogatását

Jelentős változásokat hoztak a megújulóenergia-termelés támogatási rendszerében a múlt év végi rendeletmódosítások. Az intézkedések szinte valamennyi erőmű eredménytermelő képességére hatással vannak, és áttételesen az üzleti villamosenergia-felhasználók költségeit is érintik. A cél egy igazságosabb, fenntarthatóbb rendszer kialakítása.

A megújuló energiaforrások terjedését kezdetben sok ország ösztönözte támogatásokkal. Az erőműépítések fajlagos költségeinek csökkenésével azonban a legtöbb kormány visszavágta a dotációkat. Magyarországon a kötelező átvételi rendszert (KÁT) váltó Metár hozott jelentősebb változásokat. 2017 eleje óta több alkalommal felülvizsgálták a szabályozást, idén eljött az újabb finomhangolás ideje.

A módosítások közül a legjelentősebb az az idén április 1-jével hatályba lépő rendelkezés, amely a szabályozási pótdíjak és bónuszok, valamint a kiegyenlítőenergia-költségek szétosztásának rendszerét alakítja át. A KÁT-mérlegkörhöz tartozó erőműveket eddig is ösztönözték arra, hogy minél pontosabban jelezzék előre a termelésüket. Beépített teljesítménytől függően különböző szabályok vonatkoztak a termelőkre, de legalább napi részletességű menetrendet mindenkinek kellett adnia. A fél megawatt alatti létesítmények, ha ennek a feltételnek eleget tettek, nemcsak nem fizettek pótdíjat, de ha a előrejelzésük egy adott szintnél pontosabbnak bizonyult, a megtermelt villamos energia arányában bónuszra is jogosultak voltak. Vélhetően a megengedőbb szabályoknak is szerepük volt abban, hogy 5-10 megawattnyi teljesítményt is gyakran 499 kilowattos rendszerekre bontva telepítettek. Később olyan szabályozás született, amelynek alapján az adott területen megépült erőművek a külön-külön kiadott engedélyek ellenére egynek számítandók.

A fél megawattnál nagyobb erőművek a menetrendjük pontatlanságának mértékétől függően pótdíjat fizettek, bónusz helyett azonban csupán pótdíjjóváírást érvényesíthettek. A gyakorlatban azonban a befizetett pótdíjak a KÁT-mérlegkör által fizetendő kiegyenlítőenergia-költségnek csak egy részét fedezték, a fennmaradó hányadot a KÁT-pénzeszközön keresztül az üzleti villamosenergia-felhasználók fizették meg.

Azáltal, hogy április 1-jétől a fél megawattnál kisebb teljesítményű erőművekre is kiróják a pótdíjat, a fogyasztók számlája mégsem csökken feltétlenül – de mindenképpen méltányosabb lesz az összetétele. A KÁT-mérlegkör finanszírozásának ugyanis csak az egyik eleme a kiegyenlítő energia költsége, a másikból magát a kötelező átvételi árat fedezik, márpedig egyelőre továbbra is növekszik a KÁT-jogosultság alapján épülő erőművek száma, ezek 15–25 éven át még támogatott áron értékesíthetik a megtermelt villamos energiát (lásd keretes írásunkat).

A KÁT- és a Metár-szabályozás módosításai a 2019/943. európai uniós rendelettel való összhang megteremtését szolgálják, ez pedig megköveteli, hogy a kötelező átvételben részesülő termelők között is okozathelyesen osszák szét a kiegyenlítési költségeket (vagyis aki a kiegyenlítetlenségért felelős, az viselje költségeket). Mindez a már működő erőművekre is vonatkozik, a jogalkotó azonban az alkalmazkodást megkönnyítendő, ötéves átmeneti kompenzációs időszakot iktat be. 2020-ban kilowattóránként három forint pótdíjjóváírás érhető el, amit 2025-ig gyorsuló ütemben vezetnek ki.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy ilyen jellegű negatív ösztönzők által javítható-e érdemben a menetrendi előrejelzések pontossága. Egyes várakozások szerint a megújuló alapon termelők a jövőben kisebb-nagyobb csoportokba szerveződhetnek, a nekik előrejelzéseket készítő cégek pedig tovább finomítanak a módszereiken.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál is ismert gyakorlat, hogy egy-egy piaci szereplőt menetrend készítésével és időjárási prognózisokkal segítenek, a várhatóan növekvő igényekre felkészülve viszont már azon dolgoznak a cégcsoport szakemberei, hogy ezt önálló szolgáltatásként is bevezessék.

Az átalakuló költségszerkezet várhatóan szinte valamennyi, kötelező átvételre jogosult egység eredménytermelő képességének csökkenéséhez vezet majd, egyes esetekben a finanszírozás újragondolására is szükség lehet. A tavaly óta egyetlen támogatási formaként megmaradt pályázatalapú zöldprémiumra meghirdetett év végi aukción azonban a 32 forint/kilowattóra fölötti KÁT-árnál jóval alacsonyabb, átlagosan 22 forint körüli támogatási árakra érkeztek ajánlatok. Úgy tűnik tehát, hogy a befektetők a visszafogottabb támogatások mellett is látnak fantáziát a piacban.