Ugrás a tartalomra

Energiastratégia újratöltve

Magyarország új energiastratégiát hirdetett, amely új irányokat jelöl ki a hazai gazdaságnak, azon belül az energiaszektornak. Az üzleti energiafelhasználók számára fontos szempontok szerint foglaltuk össze az ágazat új alapdokumentumát.

Késésben van a világ az éghajlatváltozás mérséklését szolgáló intézkedésekkel, az Európai Unió azonban jó példával próbál elöl járni, és célul tűzte ki, hogy 2050-re a tagországok gazdaságai összességében klímasemlegesen működjenek.

Többek között ez az elvárás inspirálta hazánk 2030-ig szóló energiastratégiájának átdolgozását. A 2020 januárjában bemutatott, Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig – Tiszta, okos, megfizethető energia című dokumentum meghatározza a hazai energiaszektor átalakítását célzó legfontosabb célkitűzéseket és intézkedéseket. A négy fő elve:

  1. a magyar fogyasztó középpontba helyezése,
  2. az energiaellátás biztonságának megerősítése,
  3. az energiaszektor klímabarát átalakítása,
  4. az energetikai innovációban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása.

A fogyasztók számára az úgynevezett keresletoldali válasz (demand side response) lehetősége új megoldást teremt az energiaköltségeik csökkentésére. Ennek lényege, hogy szükség esetén értékesíteni tudják a rendszeregyensúly biztosításához való hozzájárulási képességüket. A kisebb vállalati felhasználók esetében ehhez független aggregátorokra is szükség lehet, amelyek több termelői vagy terhelési egységet fognak össze értékesítés vagy vásárlás céljából. A megújuló erőforrásokra alapozott, decentralizált termelés térnyerésével párhuzamosan ösztönözni kell a villamos energia helyben történő felhasználását is. Ennek egyik fontos eszköze az energiaközösségek létrejöttének támogatása.

Az ellátásbiztonság megerősítéséhez szükséges a villamosenergia-szállító határkeresztező kapacitások bővítése, például a magyar–szlovák távvezeték-beruházás befejezése, amivel már rövid távon is csökkenhetne a német és a magyar áramárak közötti különbség. A földgázbeszerzési források további diverzifikálása, a térségbeli gázpiaci integráció előmozdítása, valamint egyes szabályozások átdolgozása kedvező hatással lehet a hazai gázos erőművek régiós versenyképességére. Ugyanakkor az energiastratégia céljai között szerepel a földgázfelhasználás csökkentése is.

A projektek

A célok elérése érdekében az energiastratégia hat úgynevezett zászlóshajó projektet azonosított.

  1. Klímabarát és rugalmas áramtermelés
  2. A gazdaság energiahatékonyságának javítása
  3. Közlekedészöldítés
  4. Energiatudatos és modern magyar otthonok
  5. Energetikai innovációs projektek
  6. Az energia- és klímatudatos társadalom megteremtését szolgáló program

Az energiaszektor klímabarát átalakítása terén a nukleáris és a napenergiának szán kiemelt szerepet a kormány. A naperőművek kapacitása a tervek szerint 2030-ra a jelenlegi mintegy 1100 megawattról 6400 megawattra növekedne. Az erőművi mix átalakítása jelentős beruházásokat igényel ugyan, de a megújuló termelők kompetitív, költséghatékony támogatási rendszere révén versenyképesebb árakat eredményezhet.

Az energiahatékonyság javulása, az elektrifikáció, valamint a szénmentes technológiák terjedése nyomán a földgázfogyasztás visszaesése várható. Fontos cél emellett a középületek üzemeltetésében rejlő energiamegtakarítási potenciál kiaknázása.

Nagyobb tudatosság

A stratégia célul tűzte ki többek között az energetikai auditorok és szakreferensek javaslatainak felhasználási lehetőségeire, a nulla közeli energiaigényű épületekre, valamint az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítására vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát és pontosítását.

Az iparfejlesztés terén elengedhetetlen, hogy az új beruházások kevésbé energiaintenzív, környezetbarátabb, high-tech ipari ágazatokba irányuljanak. A közlekedés zöldítésében kulcsszerepe lesz az elektromobilitásnak, ami a villamosenergia-fogyasztás ugrásszerű növekedését vetíti előre a szektorban, a legnagyobb mértékben azonban az iparban fog növekedni a fogyasztás.

Az energetikai innovációban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kiaknázása érdekében azoknak az újszerű megoldásoknak az alkalmazását kell ösztönözni, amelyek egyfelől zökkenőmentessé teszik a villamosenergia-piac átalakulását, másfelől hozzájárulnak a másik három pillér célkitűzéseinek eléréséhez. További szempont, hogy az innováció a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, növelje a hazai K+F+I kapacitást, és teremtsen iparfejlesztési lehetőségeket.

Az energiastratégia megvalósításához mintegy 14 700 milliárd forintra van szükség. Bár az Európai Unió különböző alapjaitól a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó bevételeken át a megújulóenergia-támogatási rendszerig számos tétel javíthatja az egyenleget, egyelőre nem látszik világosan, hogy honnan teremthető elő ez az összeg.