Ugrás a tartalomra

Almérők: a visszaszámlálás elkezdődött

A villamosenergia-fogyasztás pontosabb nyomon követését és az energiahatékonysági javaslatok megbízhatóbb alátámasztását szolgálja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legújabb rendelete. Az almérők telepítéséről és alkalmazásáról szóló jogszabály valamennyi energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetre vonatkozik. Ideje mérlegelni!

2020. január 17-én jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének 1/2020. (I. 16.) rendelete az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról.

Középpontban a megtakarítás

Az almérők telepítésétől azt várja a MEKH, hogy a főbb energiafogyasztó berendezések és rendszerek jellemzőiről pontosabb képet adjanak, ezzel segítve a szakreferenseket, hogy az eddigieknél megalapozottabb és pontosabb megtakarítási javaslatokat fogalmazhassanak meg.

A rendelet kimondja, hogy az érintett szervezetek kötelesek almérőt felszerelni a 100 kilowatt feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezéseknél, valamint a 140 kilowatt feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezéseknél. Ezeken felül almérő felszerelése szükséges abban az esetben is, ha az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések esetében a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 200 kilowattot. A szabályozás azokra a villamosenergia-felhasználási pontokra vonatkozik, amelyeken a felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg. E tekintetben kivételt képeznek az évi 2000-nél kevesebb üzemórán át működő berendezések.

A MEKH rendelete kiterjed a társaságiadó-kedvezmény igénybevételével megvalósított energiahatékonysági célú beruházásokra, illetve felújításokra is. Ezekben az esetekben, ha az elért villamosenergia-megtakarítás mértéke nem határozható meg számítással, az érintett szervezetnek szintén almérőt kell felszerelnie.


A rendelet alkalmazásában almérő az olyan, legfeljebb 3 százalékos hibahatáron belüli és legalább negyedóránkénti mérésre, valamint a mérési adatok tárolására és továbbítására alkalmas fogyasztásmérő, amely

a) az elszámolási mérő által mért villamosenergia-fogyasztás megosztására vagy

b) egyes villamosenergia-fogyasztó készülékek villamosenergia-fogyasztásának elkülönült mérésére szolgál.

Azt egyelőre nem írja elő a rendelet, hogy a mérőknek alkalmasnak kell lenniük valós idejű adattovábbításra vagy távfelügyeleti rendszerhez történő kapcsolódásra. Ugyanígy az sem kötelező, hogy a hatásos teljesítményen, illetve energiamennyiségen felül egyéb paramétereket is mérni lehessen. Az almérős rendszerek kiépítésénél ugyanakkor a telepítés jelentősebb összeget tesz ki, mint maga a mérő, ezért – az energiahatékonyság és a költségcsökkentés érdekében – érdemes már elsőre olyan berendezés mellett dönteni, amely képes egyebek mellett a meddő fogyasztás vagy a feszültségminőségi mutatók mérésére is.

A jogszabály az energetikai szakreferensre, auditorra, illetve az ISO 50001 energiairányítási rendszer tanúsítójára bízza, hogy a szervezet tevékenysége és fogyasztási jellemzői alapján további esetekben is javaslatot tegyen almérők telepítésére. Ezeknek a megvalósításáról azonban minden esetben az érintett gazdálkodó szervezet dönthet.

Fontos dátumok

A rendelet a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lép életbe, azzal, hogy a villamos fogyasztók névleges teljesítménye alapján telepítendő almérők felszerelésére 2021. január 1-i határidőt szab. Az ugyanakkor már most kiolvasható a jogszabályból, hogy a számszerűsített teljesítmény-, illetve üzemóra-határok 2022 elején a felükre csökkennek, azaz a későbbiekben egyre több berendezés esetén lesz szükség a részfogyasztás mérésére.

A társasági adóról szóló törvényben meghatározott energiahatékonysági beruházások esetében azonban azonnal alkalmazandók az új rendelkezések, azaz a jövőben valamennyi ilyen fejlesztés kapcsán szükséges az almérők telepítése – a beépített teljesítménytől függetlenül.

Benne volt a levegőben

A most kihirdetett rendelkezések nem érhették váratlanul az energetikai szakreferens igénybevételére köteles vállalkozásokat, az erre vonatkozó felhívás ugyanis mintegy másfél éve született, és a szabályozás irányát is sejteni lehetett. A felkészülésre rendelkezésre álló csaknem egy év nem tűnik kevésnek, a szabályok pontos értelmezése és a kötelezettségek kellő időben történő teljesítése érdekében azonban érdemes mielőbb egyeztetni a szakreferenssel, illetve auditorral.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ cégcsoport vezető szerepet játszik a hazai energiahatékonysági tanácsadási piacon, szakembereink naprakész tudással és egyedülálló mérnöki szakértelemmel állnak ügyfeleink rendelkezésére. Forduljon hozzánk bizalommal!

A rendelet teljes szövege elérhető az alábbi hivatkozás alatt: http://www.mekh.hu/download/4/72/c0000/1_2020_mekh_rendelet.pdf